Trónkultusz

Gyökerei. A Trónkultusz abból a pillanatból nőtt, amikor Magaség lefelé énekelt és Mélyföld felfelé — és a Közben, ahol a két hang összeért, anyag lett Aharion. A Világító adta a fényt és a nevet; az első őrzők pedig azt mondták: a szövetség nem csak ének, hanem felelősség. Amikor Őrző Kaelen felállította az első kőasztalt a folyók találkozásánál, a hit megszületett: a Trón a Magaség–Mélyföld egyesülésének pecsétje, amelyet halandó kéz őriz.

Tanítás. A Trón nem isten — de szent hely. Az uralkodó (vagy a Tanács) az őrzője, ahogy Kaelen volt. A fény a koronát keresi; a pap a szövetséget emlékezteti. Gyógyítanak, esküt hallgatnak, ünnepet tartanak, amikor ég és föld egymásra néz. A Háromkorona-háború után megtanulták: a hit akkor is kell, ha a fej üres.

Szertartások. Márványtemplomok, gyertyafény, fehér köpeny a főpapokon. A koronázás szent actus — de a hétköznapi eskü is: adó, katona, házasság. A 849. Trónévben IV. Orlán koronája újra fényt ad a szertartásoknak.

Kapcsolat a teremtéssel. A Kultusz expliciten a Világító és a Köz felső oldalát imádkozza — nem a sötétséget tagadja, hanem azt mondja: a fény rendet ad. Kaelen neve szent; a Kőhit „jó szándékú tévedésnek” nevezi — de Vasbérc is betér, ha muszáj.

Ma. Trónváros hivatalos hite. Politikai befolyása nő — kritikusaik szerint túl közel áll a koronához. Hívei szerint ez a lényeg: a hit nem menekülhet el a történelem elől.