Vad Ezüstmancsú hiúz

A Vad Ezüstmancsú hiúz. Az erdő csendes királya. Nem falka — egy tökéletes ugrás.

Ha közelről látod: nagy hiúz ezüstös manccsal; a füle bojtja holdfényben villan. Így vadászik: egyedül les a szikláról; a tarkót célozza.

A krónikások bestiának sorolják: vad, éhes, többnyire ösztönös — Aharionon ez nem enyhít, csak magyaráz. Már nem a kezdők meséje — aki alábecsüli, azt a vadon megemlíti a veszteségek között.

Előfordulásuk

A Vad Ezüstmancsú hiúz előfordul: Holdliget, Ércgerinc erdős lejtői, és Ezüsterdő.