Felhőkönyökű égjáró

A Felhőkönyökű égjáró. Az Égjárók távoli, büszke vére a Közben. Nem isten — de a hegyen elég.

Ha közelről látod: félóriás, felhőszínű bőrű; a szakadékon könyököl, mintha az ég asztala volna; a hangja mennydörgés-utánzat. Így vadászik: a magasan járót „megítéli”: lehajítja, vagy felemeli a viharba — mindkettő halál lehet.

A krónikások szörnynek sorolják: torzult, átjárós, Köz-maradványos, vagy tudatosabban gonosz — a veszély a miért-ben van. Átkozott hírű: a tábortűz mellett a neve is súlyos.

Előfordulásuk

A Felhőkönyökű égjáró előfordul: Ércgerinc legmagasabb párkányai.