Barbár

A barbár a közelharc féktelen nyers ereje – a Vasfogú Klánok és a Széljáró Hordák törvényének civilizált falak közé szivárgott, eleven formája. Vad csapások, tomboló düh és puszta őserő: a határvidékek és a vadon kíméletlen válasza a Trón gőgös fényére.

Nem műveletlen vagy vak eszköz: egyszerűen más, ősibb törvények szerint él és küzd. Aharionban a barbár akkor válik igazán felejthetetlen alakká, amikor a tomboló düh mögött feltárul az azt tápláló ok – az elvesztett klán, a megtört eskü vagy a pusztuló szállásterület –, és amikor félelem nélkül áll ki a legvérengzőbb bestiák ellen is, nem csupán az emberek csatáiban.

Szerep a csapatban: Féktelen roham, a frontvonal áttörése, hatalmas zúzó és vágó sebzés bevitele, valamint a sebek elviselése pusztán szívósságból és harci lázból fakadóan.

Fegyverzet és viselet: Könnyű, mozgást nem gátló prém- és bőrvértek, csonttalizmánok, valamint kétkezes nehézfegyverek – hatalmas csatabárdok, nehéz bunkók, kétkezes pallosok és nehéz lándzsák.

Jellemző utak:

A Vasfogú pusztító: A kíméletlen északi és hegyi sziklák harcosa, aki az ellenfél páncélját és fegyverét is szétzúzza nyers izomerejével.

A Széljáró falkaőrző: A végtelen síkságok és vadonok szülötte; ösztönei olyan élesek, mint a ragadozóké, a szörnyvadászatokon pedig fáradhatatlanul űzi a zsákmányt.